Épül és szépül a régió
A Modern Városok Program kapcsán 2017. március 21-én Salgótarjánban járt a miniszterelnök.
A tárgyalás utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor fényes jövőt ígért a magát vesztesnek érző városnak. Sok ígéret elhangzott. Szóba került a városközpont megújítása (amelyet a város polgáraira és vezetőire bízott és forrásokat ígért hozzá), a barnamezős területek felszámolása és egy 22 milliárdos csomag is turisztikai fejlesztésre. A turisztikai elképzelések támogatására a turisztikai ügynökség jóváhagyását kérte a miniszterelnök.
A Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatói és vezérigazgató-helyettese némi előkészítés után látogatást tettek a városban.
Már a miniszterelnök is utalt rá, de a tárgyalások során is kiderült, hogy, hogy ez a 22 milliárdos fejlesztés tulajdonképpen Kelet-Nógrádot érinti, ehhez kapóra jött a Novohrad-Nógrád Geopark megléte, amely egy nagyobb térséget fed le Kelet-Nógrádban.
Nyilván ez egy kiváló eredmény, egy fontos lehetőség Becsó Zsoltnak, a térség országgyűlési képviselőjének, de az is elvitathatatlan, hogy Salgótarjánnak is be kellene töltenie egy térségi szerepet. Mindazonáltal bőven lenne a városban is mit fejleszteni turizmus terén, hogy egyáltalán be tudja tölteni régiós szerepét.
Egyértelműen jobb alkupozícióban lett volna a város, ha van világos stratégiája és terve a turisztikai fejlődést illedően, de akkor még egy saját turisztikai cége, irodája sem volt, mindent próbált ráterhelni a geoparkot irányító nonprofit kft-re, amely nem 100%-os városi tulajdonban volt. (Azóta létrehoztak egy turisztikai céget, ami jó irány, de homály fedi annak hatékonyságát, működési viszonyait, mert a felszabaduló pénz egy részére, a városra jellemző kaotikus, szervezetlen, tervezetlen rendszerében, úgy tűnik, máris rácsapott egy nagyobb hal, a REMEK, és hirtelen háttérben húzódó, indokolatlanul nagy befolyással rendelkező tanácsadók is érteni kezdtek a turizmushoz. A céget beszervezték a Salgótarjáni városfejlesztő Nonprofit kft. alá, de nem igazi divízióként működik, nincs mozgástere. Nincs tehát letisztult turisztikai irányítás továbbra sem.)
A turisztikai ügynökség a látogatás előtt ragaszkodott hozzá, hogy kizárólag csak országgyűlési képviselő és polgármesteri szinten hajlandók tárgyalni, ezért Becsó Zsolt és Fekete Zsolt kísérte őket végig a helyszíneken.
A város részéről felmerült pl. az Üveglandia projekt és Salgóbánya, Geocsodák háza környékének rehabilitációja.
Eresztvény, bányamúzeum, salgói vár és a salgói vár alatti parkoló, a geopark ekkori irodavezetőjének a javaslatára került be a csomagba, olyannyira, hogy ezeket a projekt ötleteket nem is polgármester adta elő, hanem a turisztikai egyeztető bizottság tagjait limonádéval kiszolgáló geoparki munkatárs.
Salgó vár felújítása és Salgóbánya rekultivációja ekkor kiesett a csomagból, maradt Eresztvény, a bányamúzeum és a salgói vár parkoló tervezett fejlesztése. A parkoló egy geoparki helyszínek felújítását megcélzó csomag részeként került be a javaslatba, amely szerint több geoparki helyszínen turisztikai infrastruktúrát építenének ki (Sámsonháza, kazári riolit tufa stb.).
Már ekkor felmerült annak a lehetősége, hogy bekerül a csomagba egy minőségi szálláshelyfejlesztésre fordítandó támogatás.
A felek megegyeztek abban, hogy a Salgótarjánt érintő fejlesztéseket a város tervezheti, a többit a turisztikai ügynökség. A város még a miniszterelnöki látogatáson kapott erre ígérvényt, az egymilliárd forintot az alábbi projektelemek kidolgozására, előkészítésére használták fel:
Helyi tömegközlekedés elektromos alapokra helyezése
Energiatermelés-, tárolás és hasznosítás a város szeméttelepén valamint más barnamezős területeken (volt Acélgyár területe)
Tóstrandi Sport- és Rekreációs központ kialakítása
Atlétikai pálya kialakítása
Jégcsarnok építése
"Üveglandia” kialakítása
Novohrad Nógrád Geopark turisztikai fejlesztése
Városközpont rehabilitációja
A geoparki turisztikai fejlesztés kapcsán érintett volt a hajdani Dornyay turistaház is, amely az elképzelések szerint szálláshelyként és étteremként működött volna.
Erre vonatkozóan szintén elkészült egy költségvetés, az épületet megvásárolták az előkészítésre szánt keretből, de az épület felújítását más forrásból oldják meg, más funkcióval. (eddig összesen 70 millió forintot költöttek rá, 40 millió volt a vásárlás és 30 millió a felújítás).
Az új forrás egyébként egy szlovák-magyar határon átnyúló támogatásból ered. Az eredeti elképzelésekkel szemben egy galériát nyitnak az épületben, ami korábban évtizedekig a helyi turizmus központja volt. Egy helyi művész, Mustó János képei kerülnek ott kihelyezésre. Egyesek szerint kétséges, hogy ez a beruházás hosszú távon fenntartható. Műtárgyak védelmével, állandó őrzéssel kell ott számolni, a művész neve nem vonz tömegeket, nem kifejezetten ökoturisztikai fejlesztés, nincs határozott célcsoportja a projektknek.
De ez egyébként is jellemző a városi beruházásokra. Olyan projekteket terveznek, amelyeket máshol többnyire vállalkozók üzemeltetnek vagy önkormányzati cégek nyereségesen, vagy önfenntartásra törekedve.
A városban ilyen hely a Beszterce tér kapcsán felújított közösségi tér, amely azon túl, hogy ott a helyi közösségnek programokat szükséges biztosítani, egy vállalkozó által üzemeltetett vendéglátó egységként is működnie kellene. Kellene.
Ilyen hely a tarjáni gyermektábor, amelynek tábor része egy öt hónapos szezonban üzemel igazán, ezen felül rendezvényeket vállal, de nincs kihasználva a 150 fős, de 200 főig növelhető konyha kapacitása sem. 2020-ban például a város a saját és intézményei catering igényét sem ettől a konyhától rendelte,egyes hírek szerint minőségi és árképzési problémák miatt. 2020-ban egy külső javaslat született arra nézve, hogy a tábort és konyhát két üzemegységként kell működtetni és a konyha kapacitását bevételnövelésre kell felhasználni, hozzájárulva ezzel az új turisztikai cég fenntartásához, de nincs jel arra nézve, hogy ez megtörtént volna.
Ilyen projekt volt a játszóház, amely kifejezetten rossz helyre épített, rosszul pozicionált beruházás. Ráadásul nem önkormányzati feladat az üzemeltetése. Nem csoda, hogy csak a közpénzt belepumpálva működik.
A tervezett további projektek között találjuk a Dornyay turistaházat, a vasúttörténeti parkot, az Üveglandiát, a fogaskerekű kisvasutat, a Bányamanó gyermekmúzeumot.
Nagyon úgy tűnik, hogy tudatos tervezést nélkülöző folyamat részei vagyunk, amelyben a fenntarthatóság a legkevésbé sem szempont.
Ilyen mennyiségű attrakció kiemelt turisztikai régióban is alig található és ha hozzátesszük még a Kelet-nógrádi tervezett fejlesztéseket, akkor egyértelműen látható, hogy Horvátországot, Svájcot megszégyneítő mennyiségben épülnek látogatóközpontok, belépőkapuk, attrakciók a térségben. Az ebben részt vevő szereplők között nincs egyeztetés, kommunikáció is alig, így történhet, hogy a városlakók igényeire, szempontjaira nem figyel senki, hiszen ha a közpénzhez hozzáférő szervezetek összefognak és a Dornyay turistaházat és környékét tették volna rendbe, akkor az egy győztes-győztes helyzetet teremthetett volna mindenki számára, beleértve a politikai szereplőket és a helyi társadalmat is.
Visszatérve a Dornyay turistaházhoz, a 30 millió forintos állagmegóvás során sajnos nem sikerült elszállítani az építési törmeléket, azzal feltöltötték a pincét. Úgy tűnik, a tervekben a pince felújítása nem szerepel, így valószínűleg egy bizonytalan állapotú alépítményre, egy szemétkupacra tervezik majd a felújítást. Az egész tehát egy több sebből vérző, átgondolatlan ötlet.
Sokan úgy vélik, hogy az állagmegóvás után érdemes lett volna várni az egyéb forrásokra, akár vállalkozók bevonásával is, hiszen a térségből hiányzik egy minőségi étterem.
Az egymilliárd forintot tehát sikerült elkölteni, többnyire a tanulmányokra, de közben a Modern Városok program turisztikai részét érintő egyéb tervezések is folytak a háttérben, Becsó Zsolt koordinálásában. Ezekről csak szivárogtak a hírek. A háttérben állítólag folytak az egyeztetések a város és Becsó Zsolt országgyűlési képviselő között. Fekete Zsolt az előválasztás idején büszkén vállalta, hogy milyen fontos a számára az együttműködés, ugyanakkor pár nap múlva egy lakossági fórumon kijelentette, hogy szinte semmit nem tud a Becsó Zsolt által előkészített tervekről.
Ugyanis pár hónapja dobta be Becsó Zsolt a Nógrádi Enjoy Park ötletet, amire ráhúzták a geoparki ruhát, de nyilván az általa favorizált helyek is belekerültek a fejlesztendő, ugyanakkor néhány esetben geoparkhoz nem köthető területek közé, ilyen Maconka, Szentkút, Hollókő, Pásztó (Szentkút, Hollókő geoparki terület, de a Salgótarjánhoz kötődő modern Városok programból talán a városhoz közelebbi településeket is lehetett volna fejleszteni, pl. Cered a geopark keleti határán fekszik és kiváló összeköttetésben van a Medvesaljával, ami szintén geoparkhoz tartozó tájegység a szlovák oldalon). Vagyis Salgótarján úgy kapott 22 milliárdot, hogy nem annyit kapott, és nem tudni, mennyi az egész terv mögött a racionalitás és a politikai haszonszerzés, kapcsolati háló fenntartásának aránya.
Becsó Zsolt a Nógrádi Enjoy Park ötletet és a terveket előszeretettel állítja be saját ötletként, de többen szívesebben láttak volna egy szakértői csapatot mögötte, akik a természetvédelemmel, környezetvédelemmel, fenntarthatósággal is hangsúlyosabban foglalkoztak volna.
Ugyanakkor persze tette a dolgát, forrásokat szerzett Kelet-Nógrádnak. Árnyalja a képet azonban, hogy rögtön létre is hozta fivérével a pásztói székhelyű Enjoypark Kft.-t, amelynek ügyvezetője Becsó Károly, tulajdonosa pedig a pásztói Ara Coeli Kft. lett, amelynek tulajdonosa a két Becsó fivér.
Újságírói kérdésre Becsó Zsolt elmondta, hogy a Nógrádi Enjoy Parknak és az Enjoypark Kft.-nek semmi köze egymáshoz.
Már a tervezés során felmerült, hogy a turisztikai csomagnak (Mostantól már Nógrádi Enjoy Park) a része lesz egy támogatás, amely minőségi szálláshelyek kialakítására irányul.
Ez az egyik terület, ahol azok kerülnek előnybe, akik idejében a megfelelő információkhoz jutnak. Talán véletlen műve, hogy Salgótarján polgármestere ingatlanokat vásárolt a városhoz tartozó Rónafaluban (Rónafalu Salgótarján megyei jogú város városrésze), és egyesek szerint elmondta, hogy panziót vagy vendégházat is szeretne építeni ott. Jelenleg is építkezik a településrészen, a szomszédok idegrendszerét borzolva a falu utcaképétől eltérő épületével.
Újabban, kérdésre válaszolva, nagyobb fórum előtt kijelentette, hogy nem akar a faluban panziót, vendégházat építeni.
Érdekes módon a rónafalui házát az az építőipari cég házát építi, amely egyébként elnyerte a salgótarjáni piac felújítását is majdnem 1,4 milliárd forintért.
Akkor ismételjük meg: a polgármester tehát egy, a várostól közel másfél milliárdos beruházást közbeszerzésen elnyerő céggel építteti a saját házát is. Nyilván ez egy nem túl szerencsés egybeesés. Sokak szerint ez minimum felveti az alkalmasság kérdését is, de enyhén fogalmazva is etikátlan.
Mellesleg korábban ez a cég építette Becsó Zsolt hollókői “vendégházát” is, valamint ez a cég nyert támogatást az 5 csillagos szálloda megépítésére a faluban.
Mindenesetre érdekes fejlemény a polgármester mozgolódása az ingatlanok területén.
Az eddig elhanyagolt és szó szerint is perifériára szoruló Rónafalun hirtelen beindult a mozgás. A Medves-fennsíkon is terveznek fejlesztéseket, áramot vezetnek a falu régi sportpályájához. Lakossági fórumon a polgármester kijelentette, hogy majd “fiatal gyermekek” fognak ott sátorozni és vizsgálják a természetet, és majd visznek ki mobil wc-ket is nekik.
Ez a furcsa ötlet nem nyerte el a faluban élők tetszését. Egyrészt nehezményezik, hogy a falu közös területeinek fejlesztése és eladása a helyi közösség tájékoztatása, megkérdezése nélkül történik. Másrészt nem akarnak tömegturizmust és nem értik, hogy a mobil wc-s gyermektáborok milyen előnyt jelentenek majd a településrésznek.
Gond az is ezzel a fejlesztéssel, hogy a Medves-fennsík éppen a természeti értékei, természeti változatossága és az infrastruktúra hiánya miatt volt vonzó. Ez a fejlesztés kaput nyit a további beruházások előtt, növeli a fennsík terhelését.
Különös összefüggés, hogy egyes források szerint az említett területhez kapcsolódóan a polgármesternek is vannak a közelben újonnan megszerzett telkei…
Az is érdekes fejlemény, hogy egy 2019-es közgyűlési határozat tervezet értelmében a polgármester vételi szándékát jelezte az ún. Népkert területére, ami évszázadokig a falu birtokában volt, vagyis városi tulajdon volt. Tulajdonképpen egy fejlesztésbe bevonható városi tulajdont vásárolt volna meg a város polgármesetere 300 ezer forintért úgy, hogy a helyiek nem tudtak róla. Nyilvánvalóan ez a vásárlási szándék felvet pár kérdést.
Végül aztán nem ő volt a vevőt, hanem egy vállalkozó, akiről a polgármester úgy nyilatkozott, hogy egy számára ismeretlen személy (csak remélni lehet, hogy tényleg semmilyen kapcsolat nincs a polgármester és az ismeretlen vállalkozó között).
Bárhogy is történt, a helyi közösség évszázadok óta használt és fejlesztésekbe bevonható közös területe eladásra került a helyi közösség tájékoztatása és megkérdezése nélkül.
A telek egyébként kiváló adottságú, újra birtokba vehetnék a falu lakói rendezvények idején.
Nem tudom, ki, hogy van vele, de valószínűleg nem azért választottunk képviselőket, városvezetőket, hogy közpénzből, osztott támogatásokat lefölözzék, hanem azért, hogy helyzetbe hozzák a térségben élőket. A jó élet parkja a helyben élők jó életéről szóljon.
Nem mondom, hogy most ez történik, de érdemes figyelni a jelekre.
