Merésznek kell lenni

Salgótarján jövője nagymértékben attól függ, hogy hogyan viszonyulunk a minket körülvevő természeti környezethez. Ez az észak-magyarországi erdős táj a helyiek identitásának az alapja, képes mérsékelni a  klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, lehetőséget kínál a városnak arra, hogy átgondolja helyét és szerepét a világban, hogy kedvező társadalmi változások induljanak itt be, hogy egy élhető kis- vagy középvárosként határozza meg önmagát.

Mindezeknek a folyamatoknak a feltétele egy innovatív, felelős, felvilágosult döntéshozói réteg, és egy megfelelő társadalmi közeg. Egy diverz, jól működő gazdaság kiépítése elengedhetetlen, olyan, ahol megjelenik egy felelős vállalati kultúra és erősödnek a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek. Ezzel párhuzamosan megvalósul a  települési környezet javítása, az infrastruktúra fejlesztése, a környzetbarát technológiák erősítése.

A legfontosabb tényező azonban az ember.

Egy város, amit erdők vesznek körül,

vagy inkább 

egy erdő, amibe települt egy város?

Az erdős környezet az egyik legmeghatározóbb környezeti feltétel itt.

Az erdő is a település része.

Nem választhatjuk el egy üvegbúrával a várost és a környezetét és ennek megfelelően a város fejlődése sem  csupán addig a területig érdekes, amíg a járda ki van építve. A település elválaszthatatlan a környezetétől. Hatással vannak egymásra.

Egy helyi közösségnek és  a helyi közösség életében fontos szerepet betöltő településpolitikusoknak, döntéshozóknak a szűkebb értelemben vett jogszabályi teendőik mellett fel kell használniuk minden eszközt, amelyek a településen élők életminőségét javítják, az ehhez szorosan kapcsolódó természetes állapotokat megőrzik.

Kötelességünk és érdekünk tehát a velünk élő élővilág megóvása. A klímaváltozás és az emberi tevékenység eddigi és jövőbeni káros hatásait tekintve is egyértelmű az a feladat, hogy a természeti erőforrások megóvását a prioritások közé emeljük.

A magyarországi települések lefedik az ország minden talpalatnyi élőhelyét. A lakott területek bel- és külterületei egyben részei annak az élőhely-hálózatnak, amely a biológiai sokféleség hordozója.

A közigazgatási területeken szerveződő gazdasági, turisztikai, természetvédelmi hálózatok, feladatok, stratégiák azt a célt szolgálják, hogy a helyben élők hosszú távon, fenntartható módon, a természeti erőforrásokat bölcsen felhasználva egészséges és biztonságos környezetben élhessenek.

Salgótarján település tulajdonképpen nagyrészt erdőből áll.

Salgótarjánban a táji, természeti környezet az identitás legfontosabb, különösen erős tényezője.

Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni!

A tájesztétikai szempontoktól sem tekinthetünk el!

A település hatása a környezetre

A települések, mezőgazdasági területek, a kényelmünket szolgáló infrastruktúrák mind-mind a természetből vesznek el fontos területeket, a természetes élőhelyeket csökkentik és/vagy károsíthatják.

Minden tóparti sétány, minden szálloda, ipari park, családi ház, járda, szántóföld, irodaház, autóút, minden egyes kapavágás, de még a rendületlenül szaporodó emberi faj jelenléte is a biológiai sokféleséget csökkenti, és közvetlen környezetére is veszélyt jelent.

• beépítés

• szennyezés (levegő, víz, talaj)

• természetes erőforrások felhasználása

• biológiai sokféleség csökkenése

• tájesztétikai élmény változása

Fajunk szempontjából nézve a biodiverzitás biztosítja nekünk az oxigént, a tiszta ivóvizet, az egészséges, jó minőségű termőtalajt, az élelmet, a növények beporzását, a természetes alapú gyógyszereket, és még számtalan, felfedezés előtt álló természetes anyagot, amely egészségünk, túlélésünk záloga lehet. A biológiai sokféleség megmaradásának egyik a fontosabb feltétele, hogy a földi ökoszisztémák és benne az emberi faj is sikeres legyen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, végső soron az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.

A világban zajló folyamatok iránya és sebessége állandóan arra kényszerít bennünket, hogy felülvizsgáljuk szerepünket, hatásunkat és teendőinket az élhető emberi élet és egészséges környezet megtartása, megóvása érdekében.

Ma már egyetlen térség, település sem kerülheti el például, hogy ne foglalkozzon a klímaváltozás hatásaival. 

A települések határában álló erdők vízvédelmi, klímavédelmi, rekreációs szerepe, a biológiai sokféleségben betöltött szerepe felbecsülhetetlen, túlmutat gazdasági jelentőségükön is. 

A természetes ökológiai környezet helyben élők jólétére gyakorolt hatása vitathatatlan.

• természeti erőforrások biztosítása

  • nyersanyag

  • ivóvíz (pl. Zagyva-forrás)

  • élelmiszer

• klimatikus hatások (szubalpin klíma)

• rekreáció

• prevenció

• identitást erősítő hatás

Mit adnak nekünk az erdők?

Ökoszisztéma szolgáltatások néhány szóban:

ellátó szolgáltatások – erdei termékek, élelmiszerek, fa, gyógynövények 

szabályozó szolgáltatások – levegőminőség szabályozása, éghajlat szabályozása, vízrendszerek szabályozása, erózió szabályozása, víztisztítás, beporzás, természeti csapások szabályozása

kulturális szolgáltatások – spirituális gazdagodás, kognitív fejlődés, művészi inspiráció, kikapcsolódás, társadalmi kapcsolatok, kulturális örökség, esztétikai élmény, ökoturizmus, egészségügyi prevenció.

Jövőképet (társadalmi szerkezet, klímaváltozás hatásainak mérséklése)

Miért természetszerű erdők?

Mert a pillanatnyi tudásunk és tapasztalataink szerint ők tudnak a legjobban, legrugalmasabban alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez, ők őrzik az adott területre jellemző legnagyobb biológiai sokféleséget.

A 2050-re jósolt kilátások nem túl rózsásak

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait a vidék domborzata és erdőborítottsága csökkentheti.

Erdeinkkel kapcsolatos jövőkép

A tájvédelmi körzetben, tehát a védett területen faanyagtermelést nem szolgáló gazdálkodás, és örökerdő gazdálkodás folyik,  amely a helyi társadaloim faigényét elégíti ki elsősorban. Az erdőborítás állandó a településsel érintkező részeken is.  Kiemelt szerepet kap a biológiai sokféleség védelme és az erdők közjóléti szerepe.

A természetszerű erdők a városkép elengedhetetlen és szerves részei, a lakóövezetek természetesen kapcsolódnak az erdőkhöz.

Mit tehetünk?

Megőrizni ezeket a természetes erőforrásokat, a lehető legtermészetesebb állapotban.
Visszaállítani a természetes állapotokat, ahol lehetséges. A településen belül is alkalmazni a természetből ellesett példákat, természetes folyamatokat. Szinergikus kapcsolat kialakítása a természettel, természetes folyamatokkal.

Régiós kapcsolatok erősítése

A szomszédos települések mellett a szomszédos szlovák területekkel is közösen kell gondolkodni ezen a téren, ennek a közös munkának a megalapozója lehet a Novohrad-Nógrád Geopark.

Önkormányzat természetvédelmi tevékenységének erősítése:

Ennek eszközei lehetnek:

• önkormányzati rendeletekkel erősíteni a madár- és természetvédelmet;

• az egyéb, vonatkozó önkormányzati rendeleteket madár- és természetvédelmi szempontból történő értékelése, megalkotása;

• helyi védett területek kialakítása és kezelési terveik elkészítése;

• közreműködés helyi, térségi stratégiák készítésében, természetvédelmi elvek, ökológiai fenntarthatóság érvényesítése azokban;

• forrásszerzés kifejezetten madár- és természetvédelmi tevékenységre;

• együttműködés civil szervezetekkel, tevékenységük támogatása, bevonva őket a döntéselőkészítésbe is;

• együttműködés gazdálkodókkal, tulajdonosokkal a települést övező ökoszisztémák védelme érdekében a biológiai sokféleség, természeti értékek megőrzésének és bemutatásának igényével;

• a térség madár- és természetvédelmi értékei megóvásának képviselete különböző döntéshozói szintek felé;

• társállatokkal kapcsolatos rendeletek, intézkedések, programok létrehívása;

• zöldfelületek élőhelyi adottságainak megőrzése, bővítése, ökológiai szempontokat figyelembe vevő kezelése;

• önkormányzati tulajdonú ingatlanok, épületek, építmények esetében a madárbarát szemlélet gyakorlati alkalmazása;

• lakossági szemléletformálás;

• szemléletformáló programok támogatása az oktatási intézményekben;

• térségi együttműködések erősítése az adott területen található települések között;

• közigazgatási határokon átnyúló, közös térségi védettségek létrehozása egy adott élőhely védelme érdekében, mely több települést is érint;
  

Fejlesztések az erdőben

A város által tervezett és kivitelezett fejlesztések az alábbi területeken tölthetnek be szerepet:

• rekreációs

• edukációs

• prevenciós

• turisztikai

Aranyszabályként kellene betartani, hogy csak olyan fejlesztést hozzunk létre, amit fenn is tudunk tartani, gondozni, kezelni, karbantartani. Célszerúű lenne egy alap erdei infrastruktúrát kidolgozni, létrehozni, ami kiszolgálja a fenti célokat (és amennyiben annak megfelelő fenntartásáról gondoskodni tudunk, akkor tervezhetjük a további fejlesztéseket).

Ne meneküljünk egyik fejlesztésből a másikba!

Irányítsuk ezekkel a fejlesztésekkel megfelelően a forgalmat, érdeklődést az erdőben:

• Ne érintsenek érzékeny területet

• Ne lépje át hatásuk a társadalmi és ökológiai tűréshatárokat

• Legyen edukációs hatásuk
  .

Ahol élni jó

A várost és a környezetét egy közös egységként kezeljük. A természeti erőforrások megóvásán túl a település területén sokkal nagyobb mértékben szükséges fokozni a züöldítést. Európa egyik legzöldebb városa lehet Salgótarján.. A település és az erdőszegélyek kapcsolata még inkább azt a hatást kelti, hogy Salgótarján és az erdő elválaszthatatlan egység.

Természetesen jól élni

Szempontok a teljesség igénye nélkül:

Rekreációs területek, zöldterületek

• Őshonos növények, fák és cserjék ültetése

• Vadvirágos rét és rovarbarát gyepkezelés

• Nagyobb figyelem az erdőszegélyekre

• Zöldfelületeken természetet idéző foltok

• Természetbarát fenntartási munkák (természetbarát levélgereblyézés, metszése szaporodási időszakon kívül, idős fatörzsek megkímélése)

• Extenzív zöldtetők kialakítása
  
  

Közlekedés

• Mozgás a talajszinten :) , kerékpár-közlekedés, gyalogos útvonalak, gyalogosbarát városi terek

• Gépjárműforgalom csökkentése - tömegközlekedés erősítése

• Vasúti közlekedés fejlesztése (helyi tömegközlekedésre is)

• Parkolási díjak és zónák kialakítása

Vízgazdálkodás

• Természetes záportározók létrehozása, vizek elvezetése, településekre futó erdei utak nyomvonalának változtatása, rendezése

Hulladékgazdálkodás

• Helyben komposztálás

• Szelektív gyűjtés megújítása

Energiagazdálkodás

• Energiafelhasználás átgondolása (fatüzelés növekszik, egyre több szemetet is elégetnek, megújuló források)

• Fényszennyezés csökkentése

• Csökkenteni kell a városi hőszigeteket (extenzív zöldtetők, további fásítások)

• Energiahatékonysági programok a társasházakban

Területhasználat, területrendezés

• A barnamezős területek bevonása a városfejlesztésbe, környezetszennyező veszélyforrások megszüntetése

• Városi termőföldek, helyi gazdálkodás erősítése

• Más természetes ökoszisztémák visszaállítása (Tarján- és Salgó-patak)

• A szegregátumok helyzetének kezelése (kedvezőtlenül hatnak a természeti környezetre)

Közösségek

• Példamutatás 

• Kisközösségi cselekvések, helyet teremteni a városban (pl. közösségi kertek)

Természetvédelem

• Települések természetvédelmi megoldásai (már volt róla szó))

Fenntarthatóságról néhány szó

• gazdasági

• ökológiai (Mindenkori tevékenységünk legfontosabb indikátorai a természeti folyamatok változásai legyenek.)

• társadalmi (Legyen egy felkészült, tudatos, támogató helyi közösség. A fejlesztések, azok hatásai ne haladják meg a társadalmi tűrőképességet.)

• politikai (Hosszú távú, konszenzuson alapuló tervezés szükséges.)

Rezilencia (rugalmas alkalmazkodóképesség)

Ezt is megtanulhatjuk az erdőktől. Egy sokszínű, diverz helyi kultúra, környezetük iránt felelősséget érző emberek, az erőforrások fenntartható használata, csökkenő károsanyag- kibocsátás, helyben hasznosuló nyersanyagok, helyben előállított energia, biológiai sokféleség védelme és a természetesség megőrzése, a városi mikroklíma javítása, megfelelő hulladékkezelés, komposztálás sok más egyéb teendő mellett képessé tesz minket arra, hogy a város színvonalas, egészséges életteret biztosítson az itt élőknek, és a természetes rendszerekkel együtt képes legyen ez a térség alkalmazkodni a változásokhoz.