Klímastratégiát terveznek Salgótarjánnak
A napokban egy beszélgetés témája volt a salgótarjáni klímastratégia. A nyilvánosság elé tárt anyagot háromszor is elolvastam. Nagy általánosságban elmondható, hogy vázlatosan, elnagyoltan megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyek alapján alá lehet majd írni, el lehet fogadni, kötelezően hozza az elvárt paneleket, többnyire nem lehet vitatkozni a következtetésekkel sem. Mehet a 20 millió.
Na, annyit azért nem ért.
Mert lehetne egy jobb klímastratégiánk is ennyi pénzért.
Először is azon gondolkodtam, hogy ha én döntéshozó lennék, akkor elvárnám, hogy olyan helyzetbe hozzanak az általam megbízott szakemberek, hogy valós és életszerű döntéseket tudjak hozni. Nem a kötelezően elvárt paneleket várnám tőlük, nem egy aláírandó papírköteget, hanem tényleges helyzetfeltárást és a helyi viszonyok kiváló ismeretére épülő, valós elemzéseket lefuttató munkaanyagot, amely alapján a döntéseim megalapozottak lehetnek, és az érintett terület minden elemére vonatkozóan megnyugtató jövőképet nyújtanak.
Szerintem a villámárvizek, hőhullámok, a város kedvezőtlen földrajzi adottságai, barnamezős területek, a kedvezőtlen társadalmi folyamatok és társaik még a közepesen tájékozott, félvak és demens kóbor kutyák és a várost csak az erdőből szemlélő, Z generációs, egocentrikus mókusok között is közismert.
Ezek szinte minden fellelhető klímastratégiában benne vannak, és némi rávezetés után egy felsőcsoportos ovis is megfogalmazza a hozzájuk kapcsolódó intézkedés-paneleket.
Kissé zavar, hogy éppen a klímastratégiában több évtizede keringő, általános információkat látok például a természeti értékekről, éghajlatról, rendkívül pongyolán előadva. Nem is kissé, nagyon zavar. Nem értettem, hogy milyen összefüggésben emlegetik a turizmust a klímával, hogy lesz ebből klímavédelem, nem láttam adatsorokat, ábrákat, elemzéseket. Egy klímastratégiában annyit írni a csapadékról, hogy 500-550 mm? Az erdőkről meg szinte semmi, illetve ami van, az is elnagyolt, félrevezető, mintha elborítanák a hegyoldalakat a hegyvidéki égerligetek. Az a rendkívül elnagyolt és a helyi ismereteket nélkülöző felsorolás is homlokráncolást idézett elő nalam, ami a természeti értékekre vonatkozott (több helyen is). Már a szemlélete is rossz, hogy klímavédelmi szempontból csak a védett területekre szorítkozik, ráadásul téves adatokkal.
Azt gondolnám, hogy ha már klímastratégia, akkor én azt várnám a városomra vonatkozóan, hogy lássam az adatokat, hozzanak helyzetbe. Hogyan alakult a városi és városkörnyéki klíma az elmúlt évtizedekben? Hogyan alakul és oszlik el a csapadék mennyisége, hogyan alakulnak az egyéb meteorológiai adatok? Mikor van a legnagyobb szárazság? Lehet-e a lapostetők zöldítésének klímavédelmi szerepe a városi mikroklíma javításában, mi történne, ha a jövőben csak extenzív zöldtetőket lehetne építeni? Mi a helyzet a parkolási gondokkal? Hogyan lehetne megváltoztatni az emberek személygépkocsi használati szokásait? Hogyan alakult az erdőállomány? Milyen erdőtársulások, fajok tudnak megfelelni a klímaváltozásnak? Hogyan lehetne megerősíteni visszatelepíteni az őshonos társulásokat? Mi fog történni a fenyőtelepítésekkel? Milyen szerepük, hatásuk van az erdőknek, városi zöldterületeknek a rekreációban, az egészségügyi prevencióban. Hogyan lehet ezt a hatást fokozni? Kik a valós partnerszervezetek ezeken a területeken (nemzeti park, erdészet stb.). Ha már turizmus, akkor melyek a fejleszthető területek, hogy ne a természetes élőhelyek rovására menjen a fejlesztés? Milyen ökológiai tűrőképességük van a területeknek? Hogyan segítheti a turizmus a klímavédelmet? Milyen terhelést tervezzünk? Hogyan fordítsuk vissza a pénzt?
Milyen iskolai és iskolán kívüli programok működnek a szemléletformálás területén? Hogyan lehetne ezt fokozni? Melyek azok a városi intézmények, partnerintézmények, amelyek bevonhatók a szemléletformálásba? Hogyan lehet normálisan megoldani a szelektív hulladékgyűjtést? Milyen kezelési terv szükséges a városi zöldterületek esetében?
A peremrészeken élők fűtési szokásait hogyan lehet megváltoztatni?
Ha már a városhosszan elnyúló szerkezetével van a baj, akkor nem kellene erre nagyobb hangúlyt fektetni, bevonni várostervezőket? Nem a probléma felismerésig kellene csak eljutni, azt már a pálfalvai füleskuvikok is fütyülik, pedig őket aztán nem nagyon érdekli semmi a szexen meg az evésen kívül.
És még számos kérdés. Jól látható egyébként, hogy a természeti értékekkel, biológiai sokféleséggel, erdők szerepével, erdők klímavédelmi szerepével ez az anyag nem tud mit kezdeni, de a civil szervezetek felsorolása is csak egy gyors, kötelező elem, kicsit furcsa tartalommal.
Itt van egy példa az Őrségből:
https://ng.24.hu/.../pusztulo-lucfenyvesek-helyere.../...
Amennyiben ti is érzitek vagy látjátok a klímaváltozás hatását pl. a medvesi fenyvesekre, akkor megértitek, hogy pl.döntéshozó lennék, bennem is megfogalmazódna a kérdés, hogy mit lehet tenni.
Itt el is értem egy lényeges ponthoz. Ilyen anyag nem jöhetne létre helyi szakértők nélkül. Nem baj, ha külső szakértők, cég vezetik a klímastratégiát megalkotó munkacsoportot (szerintem jó is), de egyértelműen olyan adatokra támaszkodnak, amelyeket helyi szervezetek, szakértők, önkormányzati munkatársak szolgáltatnak. Ebben az esetben akkor be kell vonni őket is, igen, meg kell fizetni őket is, nem csak felületesen, elnagyoltan hasznalni adataikat, eredményeiket.
Sajnos olyan, nem nélkülözhető ismeretek hiányoznak az anyagból, amelyek a helyi hozzáértők, helyi tapasztalattal rendelkező szereplők hiányát tükrözik.
Maga a klímastratégia, egy jó klímastratégia kiváló eszköze lehetne egy nagyon fontos szemléletváltozás elindításának: a felkészületlen és felületes döntéshozók helyzetbe hozásának, meggyőzésének.
A készítőt nem is hibáztatom, ha a megrendelő megelégszik ennyivel. Nincs is másra szükség, csak a papírra, ez majdnem olyan, mint egy áldoktori bizonyítvány. Papír van róla.
Végül is van klímastratégiánk, lehet a pályázatokban beikszelni a megfelelő rubrikát.
Ez is valami, miért is morgok?
Na de most jön majd a lényeg, hogy milyen operatív intézkedések születnek, egyébként a stratégia is néha keveri az operatív intézkedéseket és stratégiai elemeket, de ez legyen a legkisebb baj.
Inkább probléma az, hogy most van egy kívánságlistánk, amelyet nem fordítunk le a mindennapi élet területére, nem lesznek operatív intézkedések, amelyekkel el lehet indulni, amelyekkel már eredményt lehetne elérni, partnerekkel egyeztetni. Ez a dokumentum azt a célt szolgálja, hogy egyes pályázati forrásokat majd meg lehessen szerezni, holott az élet minden területét át kellene, hogy szőjje ez a szemlélet.
