Melyik az igazi Boszorkánykő?

Salgótarján egyetlen középkori műemléke és egyik legfontosabb turisztikai célpontja a salgói vár. A vár egy 625 méter magas bazaltkúpon áll. A hegy mellett egy másik, kisebb sziklacsúcs is található, amelyet az itt élők többnyire Boszorkány-kő néven ismernek.
A név eredete homályba vész. Néhány monda ugyan kötődik hozzá, de hogy miért is Boszorkány-kő a neve, már csak találgatni lehet. (A mondákat Frics Gyula összegyűjtötte és a Mondák, rövid történetek és anekdoták a Karancs-Medves vidékéről című könyvében közzé is tette.)
Történetek szólnak e hely barlangjáról is, de ezt sem találta meg eddig senki, hacsak nem tekintjük annak azt a homokkő üreget, amelyre néhány eltökélt kutató rálelt, miközben a barlangot kereste.

Kis Salgó vagy Boszorkány-kő?

Bennem él a gyanú, hogy nem feltételnül igaz, hogy ez a sziklacsúcs az igazi Boszorkány-kő. Nagyszüleim Rónafaluban és Salgóbányán laktak. Élénken él az emlékeimben, hogy amikor a két településen élő idős emberek a tájról meséltek nekem, akkor megemlítették a Boszorkány-kőt is, azonban egyértelműen állították, hogy ez a helynév a várhegyen található kis sziklakibúvásra vonatkozik, nem a másik sziklacsúcsra. Régi képeslapokon jól látható ez a sziklakibúvás a várkúp mellett (ekkor még kisebbek voltak a fák).

Salgó vára és az igazi Boszorkány-kő?

Melyik az igazi Boszorkány-kő? Nos, hívjuk segítségül a régi térképeket és könyveket! Hogyan nevezték az általunk most Boszorkány-kőként ismert helyet?
Az 1855-ös, II. katonai felmérés térképén Kis Salgónak:

Az 1855-ös, II. katonai felmérés térképrészlete

Egy 1924 és 1928 között kiadott térkép részlete. A Salgó melletti csúcs neve itt is Kis-Salgó.

Ugyanez a név szerepel a két világháború között kiadott topográfiai térképen is.
Keressünk egy kicsit régebbi dokumentumot! Mocsáry Antal, Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése című, 1826-ban kiadott művében ezt írja a Salgó Várát bemutató fejezetben:
" Mind ezek után el nem mellőzhetem azt, hogy közel ezen várhoz egy kősziklás hegy vagyon, melyet a' köznép Fakó Pál kövének nevez; kitől vette ezen nevezetét, az bizonytalan, de hogy hajdan vigyázó hely volt, az bizonyos."

A neves helytörténész, Dornyay Béla műveiben találkoztam először azzal, hogy a korábban Kis-Salgó, vagy Fakó Pál köve néven illetett sziklát a szerző Boszorkánykő-ként említi (ugyanakkor szerepel nála a Fakó Pál köve elnevezés is).

Forrás: Dr. Dornyay Béla: Salgó-Várrom és az alatta fekvő Salgó-menedékház, 1935

A későbbi könyvek, tájleírások, térképek aztán ezt a három nevet említik, valószínűleg attól függően, hogy melyik forrást használták fel. A név körüli zavart jól mutatja, hogy a sziklával kapcsolatban az említett két-három nevet egyszerre is alkalmazzák, kiemelve az egyiket, a többit pedig zárójelben.

Tehát Dornyaynál régebbi forrásokban nem akadtam a Boszorkány-kő névre, ugyanakkor a helyiek korábban a várhegy kis szikláját ismerték így. Az általunk most Boszorkánykő-ként ismert szikla legrégebbi neve minden bizonnyal Fakó Pál köve volt.
Persze, nem néztem át minden térképet és iratot, pusztán abból indultam ki, ami a rendelkezésemre állt, talán mások kiegészíthetik, megerősíthetik, vagy megcáfolhatják ezeket az információkat.

Melyik az igazi Boszorkány-kő? Mióta nevezik a várheggyel szomszédos hegyet Boszorkánykőnek? És lehetett-e ez a neve a várhegy kis sziklájának, amely minden bizonnyal a vár része volt évszázadokig?
Mindenesetre érdemes fölkapaszkodni mindkét :) Boszorkány-kőre, a salgói várra, a tájkép megéri a fáradtságot.