A beszakadt híd

Nagyjából tíz éve, a Madártani Egyesület akkori igazgatója, Jánossy László egy fénymásolt fényképet nyomott a kezembe. A kép egy viaduktot ábrázolt, amelyen egy keskeny nyomtávú ipari sínpáron egy kis szerelvény várakozott. Az előtérben emberek álltak és a fényképezőgép lencséjébe néztek.
Laci nem véletlenül mutatta ezt a fotót. Üvegnegatívra készített sztereo fénykép volt, a szélén a fotós, Klösz György kézírásával, amelyből kiderült, hogy a fénykép a somoskői viaduktot ábrázolja, 1873 körül. Hazahoztam a fotót, meg is mutattam néhány embernek, de senkinek nem ugrott be, hogy hol lehetett ez a híd, ilyen fotót ugyanis a környékünkről még nem láttunk - és mondom, nem a legjobb minőségű fénymásolat volt.

Két hónapja azonban megjelent a National Geographic-ban is a fénykép. Ekkor már jól látható volt a kép jobb felső sarkában a somoskői vár sziluettje. Felhívtam Prakfalvi Pétert, aki tudta, hogy a somoskői kőszállító kisvasút nyomvonalán volt egy híd, amely összeomlott, talán a múlt század elején.

Nosza, felkerekedtünk, hogy megnézzük, a fotón látható viadukt azonos-e a már feledésbe merült híddal.

Sokan csak a fogaskerekű kisvasutat ismerik, pedig egy nem kevésbé festői útvonalon, egy másik ipari vasútvonal is üzemelt a Medves peremén. Az eresztvényi, somoskői, macskalyuki bányákból szállították rajta a követ Somoskőújfaluba. A vasúti nyomvonal ma is könnyedén bejárható, ennek egyik része az Eresztvényt Somoskővel összekötő Petőfi-sétány. Somoskőújfalu és Eresztvény között pedig egy ipartörténeti emlék, egy alagút is fennmaradt e vasútvonal múltjából.

Eresztvény felé haladva, szinte közvetlenül az alagút után állt a híd. Az, hogy ez egy három pilléres, közel húsz méter hosszú viadukt volt, nem is nagyon tudtuk - idáig. A Klösz György által készített fotó eddig az első és egyetlen kép, ami fennmaradt erről az építményről.

A helyszínen könnyen meggyőződhettünk arról, hogy a beszakadt híd - mert a somosiak így ismerik - azonos a fényképen látható viadukttal.
Péter emlékezett rá, hogy voltak arra utaló források, hogy a híd leszakadt, ezért a vasutat másik nyomvonalon vezették tovább (ez a ma is bejárható nyomvonal). A helyszínen azonban felmerült bennünk, hogy minden bizonnyal híd nem akkor szakadt be, amikor terheletlenül állt nagy magányában, hanem lehetséges, hogy éppen egy szerelvény haladt át rajta. A bazaltkövekből épült pillérek egyszerűen szétrázódhattak az idők során a szerelvények által keltett rezgésektől.

Szerencsére segítőnk is akadt, egy erdőben gombászó somosi ember Balázs Pali bácsihoz irányított bennünket. Pali bácsi az utolsó ritzer a környékünkön, gyerekkorából még emlékezett a viaduktra, fel is ismerte a fénykép alapján. Elmondta, hogy a híd valóban akkor szakadt be, amikor a követ szállító szerelvény áthaladt rajta. A mozdony éppen átért, vagonok azonban a mélybe zuhantak. Egy ember, a fékező is szörnyethalt a balesetben.

A viadukt története ezzel nem ér véget, Péter éppen adatokat, cikkeket gyűjt. Van még néhány tisztázásra szoruló kérdés, például az évszámok tekintetében. Remélhetőleg ebből a történetből egy cikk is kikerekedik majd.


Valamit azért még fontosnak tartok bemutatni. Mégpedig a fényképészről szeretnék ejteni néhány szót.
Jánossy Laci barátom ezt írta nekem róla:
Ükapám, Klösz György a Monarchia egyik legjobb fényképésze volt, a legtöbb képe a XIX. szd. utolsó harmadában készült. Klösz György 1844-ben Darmstadtban született és elvégezve a gyógyszerészetet, onnan települt át először Bécsbe, majd onnan hamarosan Budapestre, ahol Fotó műtermet nyitott. Portrékat és sok utcai képet készített, de járta az országot is szekéren és a szegedi árvíztől felvidéki vagy burgenlandi kastélyokig mindenfélét fotózott. A 30x40 cm-es üveglemezre hosszú késsel maga vitte fel a szekéren, sötét lepel alatt a fényérzékeny ezüstbromid-zselatin réteget és nagyon nagy, fából készült bőrharmonikás fényképezőgépével egyetlen képet exponált. A gépe a Kiscelli Múzeumban van kiállítva. Ládákba gondosan csomagolva nagyapám őrizte meg az üveg negatívjainak jelentős részét. 1948-ban két úr revolverrel bement hozzá és elkobozta az anyagot (államosította), szerencsére nem ment tönkre, hanem a Munkásmozgalmi Múzeumba került (ma Történeti Múzeum a Budai Várban).

Megtaláltuk

A somosi viadukt

Itt állhatott Klösz György a kamerájával, amikor a felvételt készítette. A kopár völgyek és domboldalak helyén ma már egy szép erdőt találunk itt.

Klösz György